A cannes-i világpremier után a Művész moziban tartották a díjnyertes Saul fia első nyilvános vetítését. Kíváncsiak voltunk mit szól a magyar közönség az agyondicsért filmhez, és kiderült, hogy nem mindenki tudott viselkedni a film legdrámaibb pillanataiban.
Több külföldi szakíró is fanyalog a cannes-i zsűri döntései után, egyesek szerint a magyar film megérdemelte volna a legrangosabb elismerést.
Magyar film több mint harminc éve nem kapott ekkora nemzetközi elismerést. Nemes Jeles László alkotása, a holokausztot új megvilágításba helyező Saul fia a cannes-i filmfesztivál második legrangosabb díját, a Zsűri Nagydíját érdemelte ki vasárnap este. Azért is óriási bravúr ez, mert Nemesnek ez volt az első nagyjátékfilmje. A gálán a díjat Mads Mikkelsen nyújtotta át a rendezőnek, az Arany Pálmát végül meglepetésre a francia Dheepan, egy menekültekről szóló dráma kapta. Cannes 2015 képekben.
Kis híján mindenki őt akarta megszólaltani Cannes-ban, hiszen első komolyabb alakítása után sokan máris a legjobb főszereplő díjával jutalmazták volna. A Saul fiában amatőr színészként is emlékezeteset nyújtó Röhrig Géza holokausztról szóló mondatati bejárták a világsajtót. Reméli, hogy a Saul fia tisztáz néhány félreértést a koncentrációs táborok belső mindennapjairól, de azt is elárulta, néhány lágerbéli történet teljesen kiütötte őt. Még az óriási cannes-i slusszpoén, a Zsűri Nagydíjának elnyerése előtt beszélgettünk a New Yorkban élő költővel.
Kiderült, a fesztivál második legrangosabb elismerését, a Zsűri Nagydíját nyerte el a Saul fia Cannes-ban. Nemes Jeles László drámája, a Saul fia a rendkívüli fogadtatása miatt már korábban nagyon komoly esélyessé lépett elő, ekkora sikert azonban utoljára 1984-ben ért el magyar alkotás. Az Arany Pálmát meglepetésre a francia Dheepan, Jacques Audiard filmje kapta.
A Saul fia kétségkívül az egyik legegyedibb, legmélyebb alkotás holokauszt-témában. Egyetlen szereplő vezeti végig a film nézőjét a haláltábor fojtogató bűzén és mocskán, ő tolmácsolja szavak nélkül a halálraítéltek közönyét, és a tábor mindennapi abszurditását. Nemes Jeles László filmje kikerül minden konvenciót, és kompromisszum nélkül szembesít az emberiség történelmének legnagyobb szégyenfoltjával. Az alkotógárda bizakodva várhatja a cannes-i díjkiosztót, de ez a film akár még messzebbre is juthat.
Cannes-ban bemutatása óta folyamatos téma Nemes Jeles László filmje, a Saul fia. Sokan akár a legrangosabb díjra is esélyesnek tartják a holokauszt-drámát.
Utoljára 1968-ban fordult elő, hogy magyar elsőfilmes versenghetett a cannes-i Arany Pálmáért. Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia azonban megtetszett a fesztivál szervezőinek, hiszen egyből a rangos versenyprogramba küldték. A rendező szerint filmje – mely egy koncentrációs táborban játszódik – egyetlen eddigi lágerfilmre sem fog hasonlítani. Nemesnek elég markáns véleménye van a mai filmgyártásról: szerinte a digitális átállással a nézőket veszik semmibe, és a mozi helyett ma már a televíziók diktálnak. Azt is fájlalja, hogy alig mer valaki rizikót vállalni, és minden a dögunalmas speciális effektekről szól. Interjú.
További két filmmel, egy francia és egy mexikói alkotással bővült, s ezzel 19-re emelkedett a 68. cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramja - jelentették be csütörtök este a szervezők.
A 68. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyébe meghívást kapott Nemes Jeles László első játékfilmje, a Saul fia.
